Az elmúlt pár nap nagyrészt állásinterjúkkal telt (nem csak kagylót gyűjtögetni jöttem Máltára), mivel az irodai állásokról, amiket megpályáztam még nem kaptam visszajelzést, gondoltam addig bármi jó lesz. Így aztán elküldtem a CV-met, meg a motivációs levelet néhány kávézóba, étterembe, akárhová. Az álláskínálatokat többnyire az ETC Málta honlapján találtam, de folyamatosan követem a The Times of Malta napilap internetes változatán az apróhirdetéseket. Nem veszek újságot, ha nem muszáj.
Az ETC Máltán mint regisztrált felhasználó, látom a részleteket is. Legalább egy e-mail cím meg van adva illetve egy contact név, hogy kit kell keresni. Természetesen mindegyik motivációs levélen feltüntetem, a megadott címet és nevet, hogy személyesnek tűnjön a levél. A másik honlap amit folyamatosan nézek az az EURES, vagyis az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja. Itt nagyjából ugyanazok az állások találhatóak, azzal a különbséggel, hogy sokkal több részletet mutat, mint például, hogy hol található az adott cég, teljes cím, telefonszám stb. Igaz, hogy egy kicsit később jelenik meg rajta az adott állás, mint az ETC-n, de ha túl messze van az adott cég tőlem, akkor nem pályázom meg. Ha részmunkaidős az állás, akkor meg biztos, hogy nem, mert itt az gyakran délutáni, vagy esti munkát jelent. A buszközlekedés pedig 11 óra után már egy másik árkategória, nem érvényes rá a bérlet amit napközben használsz. Tehát, ha egy étteremben dolgozol éjfélig és a hely messze van tőled, vagy elkapsz egy éjjeli buszt 2.50 Euróért (ha jön), vagy taxizol. Ez nem túlságosan kifizetődő, ha a hét minden napján, vagy hétvégén is dolgozol.
Szóval az elmúlt napokban összesen 4 állásinterjún voltam a fejvadászos találkával együtt. A fejvadász volt legelőször, ők legalább közel vannak. Elmentem a megadott időpontra egy irodába, ahol egy fiatal hölggyel beszélgettem kb. 20 percet egy erre kialakított mini tárgyalóban. Természetesen a kérdései között az szerepelt, hogy milyen végzettségem van, mennyi tapasztalatom van az adott területen, milyen jellegű programokkal dolgoztam, mennyi fizetést akarok, stb. Aztán megígérte, hogy kapcsolatban maradunk és ír vagy hív amint van valami. Még nem jelentkezett hétfő óta és ma péntek van. Nem baj én addig is dolgoztam az ügyön, mivel több irodai állás pályázati kiírást nem találtam (illetve amit találtam magamnak azt már meg is pályáztam), elkezdtem az éttermes, kávézós állásokat ugyanezzel a módszerrel kigyűjteni és megpályázni (lehetőleg közelit). Persze a CV-t átalakítottam egy kicsit, mert ezzel a "profillal" tuti nem vesznek fel sehova. Szóval diploma kihúzva, szakvizsga kihúzva, viszont bekerült némi tapasztalat vendéglátós téren. És működik!!!!
A vendéglátós helyek kicsit gyorsabban reagálnak, mint az irodaiak, de az most nekem jó. Az első meghallgatásom a Nicola által beajánlott helyen volt. Az egy klassz étterem, egy klassz helyen gyalog is haza lehet jönni még éjfélkor is. (Busz mellőzve). Állítólag annak ma lesz eredménye, majd meglátjuk. Az interjú nagyjából a szokásos kérdésekkel kezdődött, de természetesen nagyon pozitív voltam, hogy én ezt meg tudom csinálni.
A második interjú Valettában volt, igen tudom, hogy az minimum félóra buszozás, de már elküldtem a CV-t és a hirdetés az újságban volt, tehát nem volt helység megjelölve. A válasz e-mailben írta, hogy hová kell menni. Gondoltam, megpróbálom. A hely közvetlenül a St. John Co-Cathedral melletti utcában volt, de elég kicsi helynek tűnt, mindössze egy fickó rendezgette a székeket mikor bementem és úgy tűnt rajta kívül nincs is ott más. Az Ő interjúja elég egyszerű volt lényegében csak felvette az adataimat és feltett még vagy két kérdést a tapasztalataimról vendéglátás ügyben. Ez alig tartott 10-12 percig és nem látszott a fickó nagyon profinak. Nem tudta, hogy hol van Magyarország, de még Szlovákiát sem, úgy hogy nem is próbálkoztam tovább elmondani, hol van. Illetve amikor megbeszéltük, hogy hol lakom, akkor mindjárt a buszközlekedéssel jött. Mondtam, hogy tudom. Az eredmény szombatra várható.
A harmadik interjú tegnap volt, az nincs nagyon messze kb. 10-12 perc busszal és napközbeni a munka, tehát mondjuk ok. Kezdjük azzal, hogy állatira elkéstem, pedig 1 órával előbb indultam a megbeszélt időpontnál. Sajnos a buszmegállók számolása közben elvétettem a jelző gomb megnyomását és nem állt meg a busz. Tehát továbbment azon, ahol le kellett volna szállnom. Ráadásul a következő meg igen messze volt egy négysávos úton megállás nélkül, legalább 3 percig mentünk tovább. Nem baj gondoltam, majd leugrom a következőnél és a visszafelé jövő járattal visszajövök 1 magállót. Aha....... ahogy én azt elképzeltem. Visszafelé nem ugyanazon az útvonalon jött a busz, mint odafelé. Tehát leszálltam és legalább 15 percet gyalogoltam jó pár utcán keresztül.
Elképesztően elkéstem. De felhívtam a csajt (akinek persze elmentettem a számát a telefonomba amikor hívott, az étterem nevével, hogy tudjam ki hív vissza). Így volt esélyem megkérdezni a csajt telefonon, hogy tudna e várni rám pár percet, de azt mondta minden OK csak menjek erre, meg arra, meg amarra és már ott is leszek. Biztos értettem a helységek nevét amiket mondott! Persze, hogy nem, mit tudom én azoknak az autószalonoknak, boltoknak, meg tereknek a nevét amiket mondott. Így aztán saját magam által rajzolt térképem alapján találtam meg, hogy hol vannak. Ráadásul mivel ez az egyetem mellett van, nem is volt az utcának neve.
Minden helyet ahová mennem kell, beírom a google map keresőjébe és lecsekkolom, hogy pontosan hol van. Utána pedig útvonalat készítek a busztársaság honlapján található tervezővel, melyik a legrövidebb út, hol kell a lehető legkevesebbet gyalogolni (ebben a melegben nem mindegy) és melyik mennyi idő utazás.
Szóval beestem a kávézóba és egy hölgy (a feleség) mondta, hogy üljek le mindjárt jön a férje. A férj éppen egy másik lányt interjúztatott. Tudom, hogy egy - egy állásra akár 20-an is jelentkezhetnek, de ez volt az első, hogy láttam is másik jelöltet. Az a másik lány francia volt, mert a fickó megkérdezte tőle és mivel csak 3 asztalnyira ültem tőlük, hallottam a kérdéseket is meg a válaszokat is. (és persze jó fülem is van :) ) A lány nem nagyon beszélt jól angolul, nem értette a kérdéseket, az enyém se tökéletes, de minden kérdést megértek, ez a fickó pedig szépen beszélt angolul, nem úgy mint a Maletese-k többsége. Ez egyébként is olasznak tűnt, pláne a neve alapján. A fickó megköszönte a lánynak, hogy eljött és elbúcsúztak. Aztán jöttem én, szólt a feleség, hogy jöjjek az asztalhoz és nagyjából haszonló kérdéseket tett fel, mint az előző lánynak. Ez az interjú abban különbözött a többitől, hogy elmondta mit kell majd csinálni és mennyit fog fizetni. Azt mondta szombaton hív az eredménnyel. Szerintem (és Nicola szerint is) kész kizsákmányolás amit kínált, de még így is több, mint amit otthon kerestem nettóban diplomával. És ez csak napi 6 óra. Miután vége lett az interjúnak természetesen kb. 15 perc volt haza az út, a házunkig való gyaloglással együtt. Nem telt bele egy óra és hívott, hogy engem választott és menjek hétfőn 9-re dolgozni, meglátjuk hogy megy majd. Tudunk-e együtt dolgozni. Eddig ez a legkonkrétabb válasz amit kaptam. Természetesen hétfőn ott leszek 9-re, és nem lehetséges, hogy megint elkéssek, tenni fogok róla.
Nagyjából itt járok most. Azért nem ma kezdtem, mert itt ma ünnepnap van, Independence Day, vagyis a függetlenség napja. Málta 1800-tól 1964-ig Angol gyarmat volt.
Tehát ma megint egy semmire sem alkalmas nap következik, utána pedig a hétvége. Ügyintézés szempontjából, most nem esnek nekem jól ezek a hosszú hétvégék. Ezalatt is csak megy a pénz kajára, de dolgozni még nem tudok.
Nem baj megoldom.
Kajára visszatérve: találtam tejfölt. Már Angliában mutatta nekem valaki, hogy hol lehet tejfölt venni és mi a neve, de eddig nem is kerestem. A neve Creme Fraiche és pontosan olyan, mint az otthoni tejföl. 2 dl kerül 1.75 Euróba. Már csináltam sajtos tésztát. Tudtam, hogy itt is kell lennie tejfölnek, mert a boltokban lévő áruk kb. 40-50%-a Angol import. Minden van amit ott is lehet kapni, meg egy rakat olasz áru, amin nincs semmi felirat emberi nyelven csak olaszul, meg maltese nyelven. Azt ki érti?
A tökéletes angol reggeli nekem átcsapott vacsorába, mert nekem vacsorára jobban esik az ilyesmi. Íme: 4 db sült virsli, jókora tükörtojás és Baked Beans (paradicsomszószos bab, nagyon finom édes).
És ez itt a sült sajtos tésztám: Tészta kifőzve (amilyet találsz), egy közepes edénybe párolt zöldségekkel (én répakarikákkal és brokkolival szeretem) összekeverve, egy egész doboz tejföllel elkeverni, fűszerezni, reszelt sajt a tetejére és ráolvasztani a sütőben a sajtot kb. 6-8 percig. Jó étvágyat.
Adtam Pingnek (a macska) egy szem szőlőt, persze azt sem tudta, hogy mi az (jól tartott macska, nem maradékon él). Csak szagolgatta, majd játszani kezdett vele. Ide - oda pofozta és tetszett neki, hogy elgurul. Addig pofozta, míg teljesen szétnyomta a szőlőszemet és ráragadt a körmére. Fogalma sem volt, hogy miért nem jön le onnan, továbbra is csak szagolgatta. Aztán elvettem tőle és kidobtam mielőtt szétkeni a padlón teljesen.
Ott a szőlőszem a körmén :)
Közben elkészültem a képekkel amiről egy korábbi bejegyzésben írtam:
Ez ugyan az a kép, csak 3 különböző napszakban.
Folytatom.......
Utolsó kommentek